Barátságunk fontos nekem
Minden bánatom elmondom neked
Csak azt kérem tőled élj boldogan
S ne felejts el engem.
Könnyes szemem utánad néz
Bár hiába ez az egész
Csak mész tovább mintha
Mi sem történt volna
Elfejeted mit tettél
Szívem törted szét
Mely anynira szeretett téged
Hogy másért már nem is élt.
Csak egy kicsi szót kért
Ennyi lett volna az egész
Szeretnék egy kicsiny szót hallani tőled
Egyszerű mégis őszínte és semmi mást nem kérek
Ha kimondod boldog leszek, s nevetek veled
Ha hazudsz úgyis kiderül, s az én szívem bánja meg.
Nincs ki átöleljen
Nincs ki szeressen
Ha sírok nincs ki azt mondaná:
Ne sírj kedvesem!
Fáj ott, legbelül a szívem,
amit darabokra tört az irántad érzett szerelem.
Ha itt lennél nevetnék veled,
átölelnélek és egyszerűen szeretnélek.
Mert nincs is annál jobb,
mint szeretni téged, ki nélkül élni nem lehet.
Egy csendes éjszakán az esőben állva,
jöttem rá szerelmünk árára.
Arra, hogy mivel fizettem.
Pedig nézd meg most te ott vagy én meg itt.
Azt se tudod már, hogy ki vagyok.
Ha mégis tudod, kérlek szólj hozzám
Hadd érezzem, hogy szeretsz még egyáltalán.
Ha nem így van kerülj el
Nem akarom többé hallani a tündérmesét.
Csendben hull a hó, míg sétálunk
Egy gyönyörű estén ugyanitt álltunk.
Ha felnézek az égre látom a csillagokat,
olyanok mint szememben az álmok.
Az én álmaim nagyon egyszerűek,
annyi az egész, hadd öleljelek!
Szép az idő, csendes minden.
Csak egy lány szalad át az úton.
A lány arca szomrú, szerelmét nem leli.
Hiába keresi bárhol is, a fiúnak nyoma sincsen.
A lány hazatérve az ajtaja előtt egy levelet talál.
Azt elolvasván futott,
Messze, messze egészen a temetőbe.
Ahol síri csönd volt, csak a lány zokogott.
Megállt egy sírnál és nézte.
Sírt ahogy csak bírta, szegényke.
Letérdelt s egész végig csak gondolkodott.
Hogy ezután, hogy lesz valaha jobb?
Hát akkor kezdjél újat, s felejtsd el a múltat, de emlékezz ki csókkal álomba ringat.
Ha ránézek egy csillagra, szemem könnybe lábad, nélküled az életem, nem ér semmit kedvesem.
Ha rám nézel, szívemben a vágyak egyre forróbbá válnak.
Ha fogod kezem, a lábam megremeg miattad.
Ha csókolsz, a világon semmi más nem zavarhat.
Szeretlek, meg kell értsed, az életem része vagy.
Nem hagytad, hoyg szeresselek, mert másra vágytál.
Én mégis hagytam neked, hoyg becsapjál.
Hisz te akartad, hogy így érjen véget egy álom.
Azt akartad, hogy más csókoljon, öleljen, hát ne sírj utánam.
Égi angyal jött el hozzám
azt mondta nekem vigyázzak rád.
Ha kell fogajm a kezed,
ne engedjem el, mert még bajod eshet.
Mer |